VILLANYSZERELŐ OKJ-S TANFOLYAM

ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS OKJ-S TANFOLYAM

Image

A képzés helye:
Dunagáz Zrt., Dorog, Bécsi út 1/a.

A képzés tervezett időpontja:
2019. szeptember 13.

Ütemezés:
Hetente péntek-szombat

Képzés díja: 510 000 Ft/fő
Vizsga díja: 60 000 Ft/fő

kerdezek jelentkezek


Pecho Katalin  Pechó Katalin
  +36 33 513 100
  +36 70 631 1860
  pecho.katalin@dunagaz.hu

az egyik legkeresettebb szakma
szerte a világon

bel- és külföldön egyaránt
garantált elhelyezkedési esélyek

kiemelkedő jövedelem
lehetősége

a legújabb európai szabványoknak
megfelelő gyakorlati tudás

Villanyszerelő (34 522 04)

Szakképesítés-ráépülések:

  • 35 522 02 Erősáramú berendezések felülivizsgálója
  • 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló
  • 35 522 04 Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő
  • 35 522 06 Kisfeszültségű kábelszerelő
  • 35 522 07 Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő
  • 35 522 10 Szakszolgálati FAM szerelő
  • 35 522 11 Villamos alállomás kezelő
  • 35 522 12 Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető
  • 35 522 13 Villamos gép és -készülék üzemeltető
  • 35 522 14 Villamos hálózat kezelő
  • 35 522 15 Villamos távvezeték építő, üzemeltető
  • 35 522 16 Villámvédelmi felülvizsgáló
  • 35 861 01 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő
  • 35 522 17 Megújuló energiatermelő berendezések üzemeltetője
  • 35 522 18 Középfeszültségű FAM szerelő távolból végzett technológiával
  • 35 522 20 Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások:
Épületvillany-szerelő, Épületvilágítás-szerelő, Karbantartó villanyszerelő

Bemeneti feltétel:
Alapfokú iskolai végzettség és egészségügyi alkalmasság

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATLEÍRÁSA


A villanyszerelő képzés során a résztvevők széleskörű erős- és gyengeáramú elméleti és gyakorlati ismereteket és a későbbi szakmagyakorláshoz szükséges kompetenciákat szereznek.
A különböző ismeretek egymásra épülnek, a résztvevők szakmai kompetenciái fokozatosan fejlődnek ki.
A kompetenciafejlesztés folyamata az alábbi három fázissal írható le.

1. fázis - 1-10. hét:
• A résztvevők a széleskörű villanyszerelői tevékenységek közül először a háztartásokban megjelenő mindennapos alkalmazásokkal találkoznak.
• Megismerik a villamosipar rajzjeleit, ábrázolási módjait, kapcsolási rajzait és a villamos gépek szerkezeti elemeit.
• Megismerik a kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatásának lehetőségeit, kialakítását.
• Elméleti ismereteik alapján felkészülnek a villamos áramkörök kialakítására, zárlat-és érintésvédelmének gyakorlati megvalósítására.
• Megtanulják szakszerűen és biztonságosan használni a szerszámokat és egyéni védőeszközöket.
• Képessé válnak a műszaki dokumentáció olvasására, értelmezésére.
• Megismerik az irányítástechnikai alapfogalmakat és elsajátítják az elektronikus áramkörök elemeinek működését, áramköri sajátosságait.
• Megismerik az analóg és digitális áramköröket, azok alkalmazásait.
• Megtanulják a villamosiparban használt anyagok, eszközök, berendezések, gépek anyagismereti jellemzőit és a hozzájuk kapcsolódó szerelési technológiákat.
• Fokozatosan képessé válnak villamos gépek telepítésére, üzembe helyezésére.

2. fázis - 11-22. hét:
• Ebben a fázisban a résztvevők világítási alapkapcsolásokat már önállóan készítenek, világítási vezérléseket szerelnek.
• Meghatározzák a helyiség világítási követelményeit.
• Megismerkednek a beltéri és kültéri világítási berendezésekkel, azok különbözőségeikkel.
• Megtanulják megállapítani, felismerni a villamos gépek elektromos és mechanikus hibáit.
• Hibafeltárásokat, javításokat végeznek különböző villamos gépeken.
• Elsajátítják a javításhoz használt eszközök, készülékek, műszerek szakszerű használatát.
• Karbantartási tervet készítenek, hibajegyzőkönyvet vesznek fel.
• Elhárítják a kisebb üzemzavarokat és javítás után üzembe helyezik a javított gépet, készüléket.
• Képessé válnak az ipari épületek villanyszerelésére, áramköreinek ellenőrzésére és a fontosabb fogyasztói berendezések bekötésére.

3. fázis - 23-35. hét:
• A résztvevők gyakorlati tevékenységükhöz önálló munkaműveleti tervet készítenek.
• Ismerve az anyagok jellemzőit, kiválasztják a villamos és nem villamos anyagokat az adott munkatevékenységhez.
• Műszaki utasítás alapján feliratokat készítenek és azokat előírás szerint elhelyezik.
• Magabiztosan alkalmazzák az épületek és gépek, berendezések villanyszerelésénél szükséges méréseket és vizsgálatokat.
• A szerelői ellenőrzést az előírásoknak megfelelően, szakszerűen végzik.
• Ellenőrzési, mérési jegyzőkönyvet készítenek.

A képzés végére a résztvevők nem csupán a záróvizsga eredményes teljesítésére válnak képessé, hanem a villanyszerelő szakma megfelelő szintű gyakorlására is.

Mit csinál egy villanyszerelő?

A villanyszerelő fő feladata a villamos fogyasztók áramellátásához szükséges vezetékrendszer kiépítése és javítása. Munkája során a tervezéstől az üzembe helyezésig szinte minden tevékenység előfordul: vezetékek kereszt-metszetének meghatározása, védelmek méretezése, védőcsövek falba süllyesztése, vezetékek behúzása, csatlakozó aljzatok elhelyezése, fűtési rendszerek, szellőző- és klímaberendezések beszerelése. A villanyszerelő egyszerűen majdnem mindenhol ott van, ahol az áramforrás két sarka között történik valami. A villamos gépek és készülékek, tűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek és melegvíz-bojlerek javítása ugyancsak az ő dolga. Különösen fontos a villanyszerelő által nyújtott gyors segítség, amikor a lakásban valahol rövidzárlat keletkezik. Az elektromos készülékek bekötése, ellenőrzése, üzembe helyezése, karbantartása és az ügyfelek tájékoztatása szintén része e szakma szerteágazó tevékenységi területeinek.

A munkaterület a villanyszerelő tevékenységét alapvetően befolyásolja, ezek közül az erőműveket, villamos alállomásokat, az építőipart és a szolgáltatást érdemes kiemelni. Egészen mások a feladatok az energiaellátásban, mint az építőiparban vagy a szolgáltatásban.

Anyagok, eszközök, berendezések

A telepítés, szerelés, fektetés és bekötés szerszámai:

 csavarhúzó, csillagcsavarhúzó,

  • csavarkulcs, illesztő csavarkulcs, dugókulcs,
  • kombinált fogó, hajlítófogó, csőfogó, kerekcsőrű-, lapos-, csípő-, csupaszoló-, szorító- és csatlakozóhüvely felerősítésére szolgáló fogó,
  • védőcsövek hajlító szerszáma,
  • kábelvágók, kések, ollók,
  • oldalvágó, szegecsvágó, kábelvágó ollók, lemezvágó ollók,
  • menetvágó garnitúra (menetmetszők, menetfúrók),
  • dörzsár (négyélű pengével),
  • lyukasztóvas,
  • ár,
  • behúzószalag,
  • vezeték összekötő elemek,
  • forrasztó pisztoly, forrasztó lámpa és tartozékok,
  • vésőszerszámok,
  • acéldrótkefék,
  • szögbelövő készülékek,
  • fémmegmunkáló szerszámok (reszelők, ütvefúró szerszámok, kézi fúrógépek),
  • fűrészek (lyukfűrész, fémfűrész, fűrészlapok),
  • gipszelési szerszámok,
  • olajozó kanna,
  • zsinóros kijelölők, mérőón, ceruza, mérőszalag,
  • szerszámos bőrönd, táska.

Mérőkészülékek és mérőműszerek:

 szigetelésvizsgáló készülékek,

  • védőföldeléses konnektorok vizsgáló készüléke,
  • átmeneti ellenállást mérő készülékek,
  • földelési ellenállás-mérőtáska,
  • feszültség-vizsgáló (csavarhúzó),
  • feszültség-, áram- és teljesítménymérő műszerek,
  • ellenállásmérő műszerek,
  • mérőkészülékek az érintésvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére (földelési ellenállások, áramvédő kapcsolások, hurokellenállások mérésére),
  • univerzális vizsgáló készülék elektromos részegységek (akkumulátorok, izzólámpák stb,) vizsgálatára,
  • forgattyús induktor (szigetelési ellenállás mérése),
  • fázissorrend kijelző,
  • vezetékhiba-kereső, vezeték-vizsgáló,
  • fordulatszámmérő,
  • fényerőmérő.

A műhelyben és az építkezéseken használatos gépek:

 munkapad rögzített satuval,

  • elektromos fúrógép,
  • elektromos köszörűgép,
  • mérőasztal az 1000 V-ná1 kisebb üzemi feszültségű villamos berendezések feszültségének, áramának és fázissorrendjének mérésére,
  • mérőbőrönd szerszámokkal.

Segédeszközök, biztonsági berendezések:

  • fáziskereső,
  • földeléshez és rövidzár kialakításához szükséges készülékek (földelőrúd),
  • szigetelt szerszámok,
  • szigetelő védőruházat (védősisak, védőszemüveg, kesztyű, biztonsági cipő, biztonsági öv, kötelek, stb.),
  • védőállványzat, védőrács,
  • figyelmeztető táblák, felragasztható feliratok,
  • elsősegélyláda,
  • tűzoltó készülék.

Anyagok:

 vörösréz vagy alumínium vezetékek, huzalok,

  • műanyag védőcsövek,
  • forrasztó anyagok (cin),
  • sorkapcsok, dugaszoló aljzatok és konnektorok,
  • fénycsövek, izzólámpák,
  • elektromos kapcsolók, relék, olvadó és automata biztosítékok,
  • elektromos fényerősség-szabályozók,
  • elektronikus kapcsolók, kapcsolókészülékek,
  • csavarok, bilincsek, kengyelek, anyák, alátétek, szegek,
  • szigetelőanyagok, szigetelőszalagok,
  • gipsz.
Munkakapcsolatok

A villanyszerelő dolgozhat az építőiparban, ipari üzemekben vagy a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A különböző területeken más és más személyekkel kerülhet kapcsolatba. A kereskedelemben és a szolgáltatások területén elengedhetetlen a vevőkkel, illetve a megrendelőkkel kialakított jó kapcsolat. A szerelési, javítási feladatokat ellátó villanyszerelők az építésvezető, a művezető, a műszaki vezető vagy a munkákért felelős mérnök irányítása alá tartoznak. Biztonsági okokból legtöbbször csoportosan dolgoznak, így nagyon fontos, hogy jól együtt tudjanak működni a kollégákkal és a felügyeletük alá tartozó betanított munkásokkal vagy tanulókkal.

Munkahely, munkakörnyezet

A villanyszerelők dolgozhatnak szabadban vagy esőtől védett zárt helyiségekben. Gyakran vannak kitéve erős huzatnak és nedves, hideg időjárási hatásoknak. Munkájukat sokszor létrán, oszlopon vagy állványzaton kell végezniük. Időnként kényelmetlen testtartásban, fej felett, térdelő vagy guggoló testhelyzetben kell dolgozniuk. A szakma jellegénél fogva veszélyes, de a biztonsági előírások betartásával a veszélyek – pl. az áramütés – elkerülhetők.

Követelmények

Teljes összpontosítás, figyelem, felelősségtudat. Ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel a villanyszerelőnek rendelkeznie kell, és persze egy kis kézügyesség sem árt, mivel egy villanyszerelőnek gyakran kell különböző huzalokat kisméretű szorítókapcsokba illesztenie. Annak ellenére, hogy ez a szakma fizikailag nem túl megerőltető, ellenálló képességre mégis szükség van, mivel gyakran kell huzatos építkezéseken, hidegben dolgozni. Ami azonban tényleg fontos, hogy a villanyszerelő ne legyen szédülékeny, mivel gyakran kell létrán vagy háztetőn dolgoznia.

A villanyszerelő a legtöbb helyen nappali műszakban dolgozik. Csak a nagyobb üzemek igénylik a váltott vagy éjszakai műszakban végzett munkát.

A villanyszerelő munkája épületen belül illetve kívül, változó munkahelyen, hajlott, álló és guggoló testhelyzetben végzett, közepesen nehéz fizikai munka.

Pszichikai és fizikai követelmények

 

 

A fizikai és pszichikai követelmények közé tartozik a gyors ítélő- és cselekvőképesség, hiszen gyakran adódhatnak olyan váratlan helyzetek, amelyet egy szakképzett villanyszerelőnek meg kell tudni oldania. Elengedhetetlen feltételek ebben a szakmában a kiváló ujj- és kézügyesség, valamint a figyelem és összpontosítás.

A villanyszerelő általában nem egy helyen dolgozik. Aki ezt a szakmát választja, számolnia kell azzal, hogy alkalmazkodnia kell a változó munkahelyekhez, emberekhez. Nagyon fontos feladat, hogy mindig megtalálja a közös hangot a munkatársaival, vagy a megrendelőkkel. A jó kommunikációs készség elengedhetetlen. Értenie kell például a laikus megrendelő által elmondott hibákat, és előzetesen el kell képzelnie a probléma okát, valamint a megoldás módját. Ehhez jó térbeli látásra, valamint logikai készségre van szüksége.

Munkájához fontos még a jó mélység és színlátás, valamint a jó egyensúlyérzék. Környezeti ártalom, baleseti lehetőség adódhat áramütésből, esésből, zuhanásból, valamint szem- és kézsérülésből, azonban ezek fegyelmezett munkavégzéssel, a biztonsági rendszabályok betartásával elkerülhetők.

Egészségügyi kizáró okok:

 

  • gyenge fejlettség és izomerő,
  • a statikai rendszer és a végtagok rendellenességei,
  • a szív és a keringési rendszer rendellenességei,
  • epilepszia,
  • egyensúlyzavar,
  • színtévesztés,
  • rossz látásélesség.

Egyéb képességek, készségek, melyek a villanyszerelő munkához szükségesek:

  • térlátás – a tárgyak háromdimenziós képének gondolati megjelenítése.
  • formaérzékelés – az anyagok vagy tárgyak szerkezetében, formájában való kismértékű eltérések észlelése.
  • számolási képesség – méretek pontos kiszámításához.
  • pontosság – szabványok, szabályok szerinti munkavégzés.
  • megértés – szerszámok, anyagok, módszerek alkalmazásának megértése, szerelési könyvek, előírások értelmezése.
  • fizikai állóképesség – nehéz tárgyak emelése, hideg, meleg, nedvesség tűrése, esetleg hosszú ideig tartó állómunka.
Modulok

Tanulandó szakmai tárgyak:

Szakmai ismeretek, anyag- és gyártásismeret, elektrotechnika, szakszámítások, villamos műszerek és mérések, villamosipari szakrajz, munkavédelem, stb.

A tanulók az elméleti képzés során elsajátítják, hogy:

  • mit kell figyelembe venni a technológiai lépések megtervezésekor,
  • hogyan kell a szerszámokat, anyagokat és alkatrészeket használni,
  • hogyan szereljék, huzalozzák össze és helyezzék üzembe a mechanikus, elektromechanikus, elektromos és elektronikus részegységeket,
  • hogyan szereljék a vezetékeket és az egyéb üzemi eszközöket,
  • hogyan javítsák és tartsák karban a részegységeket és a készülékeket,
  • hogyan alakítsák ki és javítsák a villamos hálózatokat,
  • hogyan foglalkozzanak a vevőkkel és miként adjanak részükre tanácsokat,
  • mit kell figyelembe venniük a bonyolult műszaki dokumentációk alkalmazásakor (huzalozási és bekötési rajzok),
  • miként kell telepíteniük, vizsgálniuk, üzembe helyezniük és karbantartaniuk az energiaelosztó berendezéseket, földelési és villámvédelmi berendezéseket, világítási, valamint kompenzációs és szükségáram-áramforrásokat,
  • hogyan kell a mérő, vezérlő és szabályozó berendezéseket használni, beállítani, javítani és karbantartani,
  • hogyan kell a folyamatirányító berendezéseket telepíteni, a hibákat elemezni és megszüntetni,
  • hogyan kell felállítani, bekötni és üzembe helyezni az elektromos munkagépeket.
©2019 Dunagáz Zrt. - minden jog fenntartva!
Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-000258/2014
A weboldalt a Zsiráf Kreatív Ügynökség készítette

Keresés